Willis Towers Watson cikkét igazán izgalmasnak és gyakorlatorientáltnak találtam ebben a témában. Ennek lényegét az alábbiakban részletezem.
Szervezetekben világszerte a jelenlegi Covid-19 járvány felerősítette, méginkább felszínre hozta a bizonytalanságot, változást, ahogy a digitális világ felé történik az átalakulás. Ez az átalakulási folyamat most felgyorsult.
Ezzel egyidőben a munkavállalóktól az irányú elvárás még inkább erősödött, hogy fejlesszék készségeiket és kompetenciáikat, alkalmazkodjanak az új technológiákhoz, maradjanak kapcsolatban az átalakulásban lévő szervezettel, főleg virtuálisan, továbbra is legyenek motiváltak és teljesítsenek jól. A szervezet sikeres teljesítményéhez és a versenyképességének megtartásához elengedhetetlen, hogy a vezetés folyamán a munkavállalói tapasztalatokra is fókuszáljanak.
A vezetők legfőbb figyelme a változás racionális elemeire irányul, úgymint a folyamatok, technológia és irányítás, és sokszor nem jut figyelem az érzelmi tényezőkre, úgymint a kultúraváltás, viselkedés- és szokásváltás, szabadságfok csökkenése, amelyek mind a munkavállalók kritikus tapasztalatai lehetnek. Itt lép be a szervezeti reziliencia.
A rezilienciát úgy definiálhatjuk, mint azon képességet, amely segít a nehéz helyzetekből vagy a változás során/után felépülni és alkalmazkodni, hogy újra lábra álljunk. Ezt a képességet a szervezetnek el kell sajátítaniuk ebben a változásokkal és krízisekkel terhelt időszakban. Különböző képpen fejlődhetünk és jöhetünk ki ezekből a helyzetekből, mint munkavállaló, vezető vagy magánember – a rezilienciával erősebbek leszünk. Kérdés, mit tesznek ma a szervezetek, hogy felépítsék a reziliencia izomzatukat? Valószínűleg nem eleget.
Miért fontos a rezliencia?
A szervezetek már sokkal több figyelmet szentelnek ma a kultúra és szándék, vezetőkészség, diverzitás, befogadás és a munkavállalói jólét elemekre, és egyértelmű, hogy a reziliencia is része kell legyen a szervezeti alapműködésnek, hogy a fenntrahatóságot biztosítsa.
A jövőkutatások szerint a HR-vezetőknek olyan kompteneciákra lesz szükségük, amelyek segítik a szervezeteket a jövőbeli komplexitás kialakításában, úgymint az agilitás, bátorság és lelki ellenállóképesség. A reziliens és agilis munkavállalók erőforrásai a szervezet sikerességének, mivel a változáshoz készenléti készséggel rendelkeznek, a változáshoz való alkalmazkodási képességgükkel, új viselkedési mintákat és szokást alakítanak ki, erősítik a vállalkozószellemet és a tehetségek megtartását.
Az a változás, amit az emberek megtapasztalnak a munkahelyükön, kiegészül a magánéletükben megélt stresszel. Ez az, amit ma a Covid-19 krízis alatt megtapasztalunk. Ennek eredménye lehet a csökkent teljesítmény, magasabb költség a betegség és hiányzások miatt, mindez azt mutatja, hogy a fizikai jóléten túl az érzelmi jólét fontossága felerősödik. Vannak olyan szervezetek, amelyeknek a munkahelyi jólét-programjában beleépítették a rezilienciát is. Ez megnyilvánul a mindfulness és a meditációs programokban és a vezetői készségfejlesztő programokban. De ez csak a kezdet.
Hogyan tudják a szervezetek felépíteni a rezilienciát a jelen gazdasági bizonytalanság, megemelkedett igények, komplexitás és változás során?
A szervezeti elkötelezettséggel a fizikai és érzelmi jólét mellett
A mai bizonytalan környezetben a munkavállalók jóléte a munkaadók elsődleges gondolata kell legyen, biztosítva a munkavállalók jólétét és egészségét a munkahelyen és otthon is. A szervezetek ezt különbözőképpen tudják megvalósítani, csökkenthetik a munkavállalók stressz-szintjét, felajánlva a rugalmas munkaidőt, erősítve a csapatszellem kultúráját, az egyének bátorításával arra, hogy egészséget megtartó döntéseket hozzanak és használják ki a rendelkezésre álló egészségvédő és jólétprogramokat. A vezetők nyitott kommunikációja arról, hogy elkötelezettek a munkatársak egészsége és jóléte felé, elengedhetetlen. A vezetők viselkedése példaértékű ilyenkor, fontos, hogy a megfelelő információval és eszközökkel rendelkezzenek ehhez.
Az érzelmi jólétre való figyeléssel
A szervezetek a munkavállalók azon érzelmi jóléti kérdéseire fókuszálnak jobban, mint a stressz és a komolyabb mentális egészséget érintő állapotok, amelyek befolyásolják a költségeket és a teljesítményt. A 2018-as felmérések szerint a szervezetek valamivel több, mint a fele tervezi bevezetni az egészségügyi stratégiáját és akciótervét. Ez magába foglalná a rezliencia- és stresszworkshopokat és a munkavállalók támogató-programját.
Több cég egyéni coachingpont-szolgáltatást is bevezet a munkavállalók számára, ezzel biztosítva, hogy a munkavállalók egyéni igényeknek megfelelően hozzáférésük legyen a reziliencia módszerekhez.
A jelen időkben fontos, hogy az emberek a kapcsolódást megélhessék, és ne érezzék magukat egyedül. Például a történetek megosztása, a Storytelling a stigmatizálás elkerülését támogatja és a mentális kérdésekről való szabad beszélgetést segíti. Több szervezet szervez vagy vetít TED talk-hoz hasonló videókat, beszélgetéseket, kiemelve azokat a személyes történeteket, ahol az egyének egy kihívással teli helyzetből, lehet az számottevő változás a munkahelyükön vagy a magénéletükben, felépültek, megerősödtek, tanultak belőle. Ezek a történetek inspirálják az egyéneket, szikrát adhatnak a saját helyzetükből való felépülésre és egyben ezáltal másokat is elkezdhetnek inspirálni.
Bizalomépítéssel
Az olyan szervezeti kultúra, amely erősíti a bizalmat, elszámoltathatóságot és a rugalmasságot, egy igazi katalizátor a rezliencia felé. A vezetők segíthetik azt a megfelelő légkört és gyakorlatokat kialakítani, amelyek teret adnak az egyének részére a rezilienciához való hozzáféréshez. A munkavállalóknak szükségük van arra, hogy figyelembe vegyék igényeiket az életükben az egyensúly kialakítására. A támogató munkahely, amely a munkavállalók egészségébe és jólétébe fektet be, egy erősödő és virágzó munkakörnyezetet biztosít, reális és elérhető elvárásokat állít fel csapat és egyéni szinten. Ha mindez rendelkezésre áll, hozzájárul a kiemelkedő teljesítményhez, és fenntarthatósághoz és elkötelezettséghez.
Munkavállalók meghallgatásával
Az ügyfelek meghallgatása mégfontosabb a jelen helyzetben. Ugyanígy van a munkavállalók meghallgatásával, amelynek fontossága felértékelődött. Ez lehet egyéni beszélgetés vagy interjú során vagy fókuszcsoporton belül (online vagy személyesen), mindezek segítenek a munkavállalók mondanivalójának megértésében. Ezen beszélgetések és meghallgatások eredménye segíti a változásra való készenléti stratégia kialakítását, és egy holisztikus munkavállalói tapasztalat és elkötelezettség megvalósítását.
Azok a szervezetek, amelyek figyelembe veszik a munkavállalók különböző és új ötleteit, innovatívabbak, kockázatot mernek vállalni, kreatívabban oldanak meg kihívásokat. Ehhez a munkavállalóknak olyan környezetre van szükségük, amelyben biztonságérzet mellett tudják kimondani a gondolataikat, ahol felvállalják önmagukat, a saját maguk módján és képességük alapján járulnak hozzá a szervezet fejlődéséhez, ahol sikeresek tudnak lenni és kihívásokat tudnak meglépni.
Programok elindításával, amelyek a rezliencia fejlesztését segítik
A jövő szervezete reziliens munkavállalókat fejleszt és támogat, a megfelelő mértékű segítséget nyújt számukra a folyamatosan változó világban való navigálásukhoz annak a szem előtt tartásával, hogy mindenkinek más a kapcsolata a változáshoz.
Azokban az időkben, amikor arra a legnagyobb szükség van, a kezdeményezések és a munkavállalók támogatása hosszútávú hatással bírnak majd, mert lehetővé teszik a szervezet legértékesebb erőforrásának, az embereknek a fejlődését, boldogulását különbözőségük ellenére is.
Braun Katalin – coach, szervezetfejlesztő