Az elmúlt évek egyik legsürgetőbb globális problémája a COVID lett; globális, mert az emberiség egészét érinti, és hatása az életünk összes területére kiterjed. A 2020-ban kialakult pandémiás helyzet nem elhanyagolható szociális és pszichológiai hatással bír egyéni ás társadalmi szinten egyaránt. Számos kutatás emeli ki a járvány okozta mentális problémákat, például a stresszt, depressziót, szorongást és nagymértékű izolációt. A járvány emellett nemcsak a mentális problémák előfordulásának gyakoriságát, hanem a komorbiditás valószínűségének növekedését is magával vonja – tehát általában több tünet mutatkozik egyidőben. Ezek a negatív pszichológiai hatások az esetek többségében ráadásul hosszútávon vannak jelen. Magától értetődik, hogy ha az egyén szintjén ekkora károkhoz vezethet a kialakult helyzet, akkor ezek a károk szociális és szervezeti szinten is észlelhetőek.

A pszichológiai mellett a járvány gazdasági krízishez is vezetett. Egyes elemzések szerint a háztartási termékek globális gyártása fél százalékkal csökkent 2020-ra, és mivel egy közös, globális szinten összefonódó gazdasági szférában élünk, elkerülhetetlen, hogy minden ország gazdaságát és minden szervezet életét érintse az adott változás.

Egy átfogó kínai tanulmány szerint a járvány rendkívül negatív hatással van a céges teljesítményre általánosságban: párhuzamosan csökkentek a beruházások és a bevételi források is. A járvány által leginkább érintett területek esetében – úgymint a turizmus, vendéglátás, fuvarozás – volt érezhető a legnagyobb teljesítménybeli visszaesés. Ezek a vállalatok értelemszerűen nem tudnak online működésre váltani. De vajon pontosan mi változhat egy szervezeten belül a járvány hatására?

Ezt a kérdést vizsgálta Hartmann és Lussier (2020) B2B stratégiát követő szervezeteken keresztül. Céljuk az volt, hogy megértsék a vírus okozta hatások közti összefüggést, és hogy a jövőben jól alkalmazható eszközt nyújtsanak a menedzserek számára. Négy, egymással összefüggő változót vettek figyelembe (emberi erőforrás, struktúra, technológia, feladat), és megfigyelték, hogy ha bármely változó megváltozik, az hatással van a másik háromra.  Eredményeik szerint az emberi erőforrás oldalán mutatkoznak meg leginkább a már említett negatív pszichológiai hatások, így ezen a területen létfontosságú a mentális egészség szinten tartása: ezt a kényelem növelésével, korszerűsítéssel és megfelelő kompenzációval lehet elérni. Feladatok területén az tapasztalható, hogy jelentősen nőtt az igény bizonyos skillek (pl. megfelelő technológiai ismeret, reziliencia) megléte iránt. Emiatt egyre fontosabbak a különböző tréningek, továbbképzések elérhetővé tétele, hogy a szervezet naprakész legyen a változásokkal szemben. Technológiai szempontból arra mutattak rá, hogy a távmunka következtében sokszorosan megnőtt a digitális eszközök, programok iránti kereslet, ennélfogva az online munkához való adaptáció fontossága is. Az ehhez való felkészülésre szintén hatékony tréning szükséges. Végül pedig a strukturális tér azokat az eszközöket, rendszereket foglalja magában, amelyek motiválják és koordinálják a másik három változót; megmutatkozott, hogy a korábbi terhelési szint és ösztönző tényezők már nem adekvátak (például már nem motiváló a szabad utazás lehetősége), a COVID ugyanis egyaránt befolyásolja a felhasználói, fogyasztói preferenciákat, válaszkészséget és hajlandóságot. A cikk tehát részletesen leírja, melyek azok a főbb tényezők, melyekkel a járványhelyzet következtében egy cég alkalmazottainak meg kell küzdenie.

2020 tavaszán a szervezetek többsége teljességgel online működésre állt át. Ehhez egyrészt igen nagy reziliencia, másrészt alkalmazkodó-képesség szükségeltetett: mivel egy szempillantás alat változtak meg a körülmények, a lehető legrövidebb időn belül kellett adaptálódnia egy szervezetnek.

A COVID vállalatokon gyakorolt hatása elsősorban az online működésre való áttérés, mely további követketmények láncolatát vonta magával: megváltozott a kommunikáció formája, gyakorisága, ezáltal változhat a szervezeti bizalom érzékelése és a csoportmunka hatékonysága is. Kutatásomban megvizsgáltam, miben tér el a COVID előtti és alatti szervezeti bizalom.

Hogy megértsük, milyen hatással van a COVID a szervezeti bizalomra, és összefüggést találjunk a bizalom, hatékonyság és kommunikáció közt, elemeznünk kell a szervezeti bizalom jelentését, összetevőit. A témában már számos kutatás született, és összességében elmondható, hogy már a 90-es évektől kezdve vita tárgyát képezi a bizalom definiálása, és hogy vajon alapvetése-e a jó szervezeti teljesítménynek, nem beszélve a bizalom komponenseiről, melyek vizsgálata számos kutatói együttműködésben csúcsosodott ki. Néhány meghatározás megegyezik abban, hogy a bizalom közösségi jelenség, amely közös szabály- és értékrendszer mentén érvényesül és kölcsönösen, konzekvensen van jelen a csoporttagok közt. Más kutatások azonban individuális vagy két személy közti szinten közelítik meg a bizalom jelenségét.

Arra viszont mindegyik kutatás egyhangúlag mutat rá, hogy a bizalom vészhelyzetekben elgyengül, ezáltal megnő a vezető felelőssége a bizalom fenntartásában, az elégedettség erősítésében a megfelelő kommunikáció és menedzsment által. Hipotézisként is azt fogalmaztam meg, hogy a hosszú ideig fennálló online munkavégzés elgyengíti a szervezet tagjai közti bizalmat, és ezt a munkavállalók is érzékelik.

Eredményeim azt mutatják, hogy a munkavállalók valóban erősebbnek ítélik meg a COVID előtti bizalmat a COVID alattinál, tehát beigazolódott a sejtés, mely szerint a járvány és a tartós online munkavégzés leamortizálja a szervezetben meglévő bizalmi szintet. Statisztikai próbám eredménye szerint 80 esetből 62-szer fordult elő, hogy a COVID előtti bizalmat magasabbnak észlelték, mint a COVID alatti bizalmat. 16 esetben azonban ez fordítva történt, és ennyi esetben érezték magasabbnak a bizalmat COVID alatt, ellentétben a járvány előtti helyzettel, két esetben pedig egyenlőnek bizonyult az észlelt bizalmi szint járvány előtt és alatt.

Ez több kutatási kérdést is indukál, melyeket érdemes lenne megvizsgálni; például milyen tekintetben érezhették a munkavállalók a bizalom gyengülését? Mit élhettek át pontosan? Vagy mit gondolnak erről külön-külön a vezetők és beosztottak? Akárhogy is nézzük, a COVID nemcsak hatalmas kutatási battériával, hanem rengeteg megválaszolatlan kérdéssel is rendelkezik.

Korinek Janka képzés-fejlesztési munkatárs kutatása alapján